Österreichische ülepek

2009.04.21. 23:33

Hozzászoktam már a nagy létszámú (20-30, néha 100 fös), közös helységekben alváshoz. Nem zavar, ha hálózsákuk fogságában vergödve gatyát cserélö emberek keserves nyögdécselését hallom, sem az, ha valaki fejlámpával a fején ront a fürdö felé fogkrémtöl habzó szájának tajtékát tenyerével felfogva.
Van füldugóm, és szemfedöm, melyek lehetövé teszik számomra, hogy csak akkor engedjem be ezeket az élményeket, amikor már készen vagyok rájuk.
Mégis, van, hogy az ember, mintha balesetet látna, lassított felvételen, szemeit el nem vonva figyeli a horrort, még akkor is, ha az örökre beleég a retinájába.

Ma reggel, a boadillai szálláson arra lettem figyelmes, hogy a négy, ötven feletti biciklistából álló osztrákiai csoport tagjai a hajnali zuhanyzást követöen körbeadják a csodakrémet. Azt az egyetlen tubusban megtalálható oldatot, mellyel azon részüket kellett vastagon bekenniük, melyet a leginkább igénybe vesz a biciklisnadrág.
Félkönyéken támaszkodva figyeltem az emeletes ágy tetején jéggé dermedve, amint az egyik fonnyadt sportpopó gazdája nagy riszálást követöen átpattintja a "szappant" a társának, és újraindul e félelmetes kacsatánc, miközben a szemeink, és füleink elöl gondosan elzárható fürdö-részleg ott árválkodott tölük 2 méterre.

Nem hiszem, hogy bármi is überelni tudná ezt a traumát.
Vacsora közben elmeséltem ezt a csapatnak, akik a camino egyik legfontosabb képi mozzanatának minösítették ezt, miközben könnyeiket törölgetve kimásztak az asztal alól, és most nektek is megírom, azzal a hittel, hogy nem kell ezzel álmodnom soha.
Félve teszem le a tollat, és mászok be az apácák által oly' gondosan örzött albergue utolsó üres ágyába. Jó éjszakát, és szép álmokat nektek is! :p

A bejegyzés trackback címe:

https://caminobb.blog.hu/api/trackback/id/tr731079169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

moknyi 2009.04.23. 19:23:07

Köszönöm, hogy eddigi inger-sivár életemet és ezáltal szegényes fantáziaképeimet gazdagítottad a leírtakkal. Mindenképpen hálás vagyok, amiért egyhangú, fiatal és étvégygerjesztő férfiakkal körülvett napjaimon ezentúl eszembe juthat eme általad megélt eseménykép, mert jobban fogom tudni értékelni a kenőcsözés élményét, amennyiben az involved ráncok és riszálások száma alacsonyabb a lefestettnél.

Gézengúz 2009.04.23. 21:15:57

Hát az osztrák biciklisek krémezik magukat egy durva kép, de még durvább lett volna, ha egymást kenegetik.

Szerintem ezért kemény ez a Camino.
süti beállítások módosítása