Ha caminozni mész vigyél magaddal túrabotokat, mert

• tehermentesítik a térded,
• mert bazi nehéz a táskád, (ugye, a testtömeg 10%-a, jó edzésben lévöknél 15%-a!)
• mert bazi nehéz a feneked.
• növelik a menetstabilitásod
• sárban haladásnál tornász végzettség nélkül is képes leszel 3-4 métereket ugrani egy idö után, úgy, hogy a bakancsod száraz marad.
• a kavicsokkal teleszort észak-spanyol tájakon sem esel arcra, miközben lefelé korcsolyázol a hegyröl.
• rendkívül jó önvédelmi eszközök.
• például a zarándokút mellé telepített unatkozó kutyusok, és
• túl lelkesen köszöngetö nagymamák ellen.
• segít karban tartani a felsötested, miközben "csak" a lábaid dolgoznak
• hideg szélben füteni segít, hogy mégse kelljen elövenni a második polárt a hátizsákból.

Ha caminozni mész ne vigyél magaddal túrabotokat, mert

• nehéz öket a táskába csomagolni,
• mindig használnod kell öket,
• furcsa háromszög szerint barnul le a kezed,
• nagypapának néznek az ismeröseid.

Ha ezek tudatában botot vásárolsz, ezeket tartsd szem elött:

• három részböl álljon, kicsire össze lehessen csukni,
• két darab legyen, nem elég csak az egyik kezedbe,
• legyen levehetö gumi talpa, ami a betonon, vagy beton keménységüre járt földön is kényelmes használatot tesz lehetövé,
• legyen csukló-pántja, ami tehermentesíti a markod, és a csuklód.

Én az enyémeket nagyon tudom ajánlani, a térdem már régen kihalt volna nélkülük.
Kutyust csak kétszer tereltem velük, abból is az egyik alkalom teljes paranoia volt. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.