2009.04.17
18.4km 4.9km/h sártengerrel!

11.00-ra San Juan de Ortegába értem, ami szinte ember-feletti teljesítmény, szerintem.
A spanyol polgárháborúban elesettek emlékmüvéig szinte az orromig sem láttam, olyan ködben kellett mászni a hegyet. Ezután sikerült megtudnom, hogy miért is nem szeretik a környezetvédök az erdöírtásokat:
Amint észrevettem a kb. 10méter széles sima sávot, azt hittem, már megint a "camino kövezök" estek túlzásba. Már kezdtem azon mérgelödni, hogy a betonkeménységü talaj miatt ismét tehetem vissza a túrabotjaim gumi végeit. Ahogy közeledtem, úgy lettem egyre biztosabb abban, hogy ez nem így lesz. Az erdö vékony talaja ugyanis kb. 20cm mélységig felázott, és most agyagos iszapfürdö volt, nem út. Igazi dagonya vette kezdetét, és az élményen csak kicsit dobott az, hogy így "négylábúan" még a biciklistáknál gyorsabban tudtam haladni! :)
45 perces ebédszünet után 13:00-ra értem az atapuercai alberguebe, ami gazdasszonyához hasonlóan csinos és fiatalos hely. :)
Holnap megnézzük az ásatásokat, és még a tüzgzújtás ösemberi képességeit is elsajátíthatjuk! Foglalási számom: 15135. (Én lettem az 53-ik az 55 személyes buszon.
Csodálatos napsütésben sörözésünk kis vásáslási és ingyen netezési kitérö után ismét egy étterembe vezetett, ahol záróráig italozhattunk Annával, Matthew-val, Rise-val, Michael-lel és Liam-mel az ír zarándokkal.

(Kávé 1.10EUR, Albergue 7EUR, Bolt 7.30EUR, Vacsi 13EUR)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.